Amikor megemlítem valakinek, hogy lakberendező vagyok, és arról érdeklődik, hogy konkrétan mit is csinálok, majd néhány mondat után belsőépítészként hivatkozik rám, meglepődök. Egy szóval sem említettem, hogy belsőépítész vagyok, mégis erre emlékszik, vajon miért?
Szeretem a Pinterestet böngészni, tele van jó ötletekkel, hasznos információkkal. Észrevettem azonban, hogy egy idő után ismétlődik, ugyanazt osztják (pinelik) újra és újra. Hasonlít néhány bloghoz, ahol eredeti ötlet kevés van, azonban fordítás vagy újraosztás rengeteg, az ilyen oldalakat már nem is követem. Megértem azonban a stratégiájukat, hiszen eredeti ötlet kevés van: mert a legnehezebb alkotni, pláne újat alkotni.
Építkezéskor vagy lakásfelújításkor fontos kellő figyelmet szentelni a beltéri ajtóknak, hiszen évekig látható lesz a lakás dísze vagy esetlegesen hibája.
Mindig lehet hallani történeteket, hogy ez vagy az a kivitelezéskor félresikerült, elszabta az asztalos a méreteket, nem bírta el a fal a kiválasztott csempét, kiderült, hogy mégsem megfelelő kopásállóságú a padlólap. Mindenki követ el hibákat, de ki a felelős? Összeszedtem 4, felújítás vagy átalakítás során keletkező problémát, nézzük meg, ki a felelős, a lakberendező, a kivitelező vagy a megrendelő?
Beütöttem a Google keresőjébe a következő mondatot, hogy „mennyibe kerül a lakberendező” és a talált cikkek helyett a hozzászólások ragadták meg a figyelmem mert persze, hogy áttekertem a cikket, hiszen nem ez érdekel, hanem az emberek véleménye a lakberendezőkről. Meglepődtem, bevallom hősiesen, nem kicsit: az emberek többsége felesleges szakmának tartja, nemhogy még fizetne is a lakberendezőért. Biztos nem elég jó a szakma marketingje, mert sajnos azt szűrtem le, hogy előítélet rengeteg van, valóságtartalom kevés. Valószínűleg egyik hozzászóló sem látott még húsvér lakberendezőt. Nem cáfolom azonban azt, hogy ezeknek az embereknek nincs szüksége a mi szakmánk segítségére, tökéletesen elboldogul nélkülünk is.