19 jún 6 tipp, amint érdemes tudnod a hidegburkolat vásárlása előtt
A burkolatok mindig is egy izgalmas téma a lakberendező számára, hiszen ezek a falfestésektől jóval tartósabbak és emiatt nem csak, hogy stílusban rugalmasan kell tudni velük bánni, de tartósságban is lényeges szempont, hogy mi kerül a falra és a padlóra.
Külön nem térünk ki most arra, hogy milyen helyiségbe milyen kopásállóságút érdemes választani, hiszen erről rengeteg cikk született már, inkább olyan szempontokra szeretnénk felhívni a figyelmet, amire mi lakberendezők nagy hangsúlyt fektetünk.
1. A lapok mérete
Világos, hogy figyelni kell a lapok méretére, de itt most nem feltétlenül azok nagyságáról van szó, inkább az arányok lényegesek és a technikai részletek. Ugyanis belefuthatunk olyan problémába, hogy például egy 30×60-as padlólap lényegében egy kettévágott 60×60-as lap. Gyárilag vágják ugyan ketté, de gyakorlatilag az égetésnél ez eredetileg 60×60-as volt. Ez azért lényeges, mert ezek a lapok hajlamosabbak arra, hogy lerakás után elhajoljanak. Ugyanez érvényes minden keskenyebb lapra, tehát a fa utánzatú, hajópadlót imitáló lapokra is. Minél hosszabb és keskenyebb egy lap, annál jelentősebben hajlik. Természetesen a drágább lapoknál ez már jobban kiküszöbölhető, az olcsóbb lapokhoz pedig létezik módszer, amivel ez megelőzhető, de mindenképpen számolni kell az elhajlással.
A másik lényeges szempont a lerakásnál, hogy minél nagyobbak a lapok, annál nehezebb velük dolgozni. A 90-100 cm szélességű lapok már nagynak számítanak, ezért ilyet ne vegyünk, ha a burkolónk nem elég profi azok lerakásához.
2. Az élek kialakítása
A fuga miatt fontos, hogy nézzük meg, milyen a lapok vágása. Az égetés előtt vágott lapokban mindig van a széleken kisebb-nagyobb gömbölyödés. Az égetés után vágottakon pedig egyáltalán nem. Ezekről meggyőződhetünk úgy, hogy a keresztmetszetét megnézzük, illetve az utóbbiakat jelölik is, élvágott, élcsiszolt, retificato, rettificált, stb. elnevezésekkel.
Minél nagyobb a gömbölyödése a széleknek, ugyanakkora fugakeresztnél, annál nagyobbnak tűnik majd a fuga. Egy 2mm-es fugakereszttel rakott lapnál az élcsiszolt lapok valóban 2mm-es fugát eredményeznek. Egy gömbölyödő, nem élcsiszolt lapnál azonban, mire két lap között a fuga feltölti a lapokat, lehet, hogy ez 4-5 mm-esnek is tűnhet.
3. Fuga mérete és színe
Nagyban meghatározza az összképet a fuga színe és mérete is. Általában javasolni szoktuk, hogy ne a fuga domináljon, hanem a padlólapot hagyjuk érvényesülni, ezért 1-2 árnyalatnál többel ne térjünk el színben. Mivel a fuga koszolódik először, ezért a lapoknál javasolt legkisebb fugával dolgozzunk. Ezt általában a lapok anyaga és vágása határozza meg, szinte minden gyártónál vannak erre vonatkozó irányadó számok, nézzünk utána.
4. Választék
Árkategóriák szerint növekszik vagy csökken a választék, minél olcsóbbak a lapok, általában annál színesebbek, viszont méretben és műszaki tartalomban kevesebbet tudnak. Minél többet szánunk rá, annál kevésbé találunk színeseket, cserébe inkább időtálló designnal találkozunk, ami nem fog kimenni a divatból néhány éven belül. Ezen felül méreteket tekintve ugyanazon lapokat megkaphatjuk akár 4-5 féleképpen is.
5. Osztályos lapok
Amit még érdemes tudni, hogy általában egy gyártó egy kategóriában gyártja az összes lapját, jellemzően minden lapja alsó kategóriás vagy luxus, a technológia és a gyártás miatt nem szokták keverni a kettőt. Olyan viszont van, hogy osztályozzák a lapokat a közép és felső kategóriás lapoknál. Ez annyit jelent, hogy ugyanazon gyártás ugyanazon lapjait vesszük meg első vagy másodosztályban is, csak dobozonként több a hibás a másodosztályúban. Cserébe viszont olcsóbban megkapjuk.
6. Kifutó szériák
Az égetésekből adódóan 1-2 éven belül már nem kapjuk meg ugyanazokat a lapokat, ennek ellenére az emberek ritkán vesznek kifutó termékeket. A raktársöprés miatt azonban néha fél áron is megkaphatjuk a minőségi lapokat, ami egy tíz-tizenötezer négyzetméter árú lapnál már számottevő. Az egyetlen hátrány, hogy gyorsan kell dönteni ezekről.
No Comments